ÜZEMORVOSI MINILEXIKON

Jogi Információ
Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat
Nyugalmi EKG
Terheléses EKG
Hasi és kismedencei ultrahang vizsgálat
Mellkas kétirányú röntgenfelvétele
Szívultrahang vizsgálat (echocardiográfia)
Nőgyógyászati szűrővizsgálat
Mammográfia
Urológiai vizsgálat
PSA vizsgálat
Szemészeti vizsgálat
Doppleres boka-kar-index vizsgálat (BKI)
Csontsűrűség mérés (oszteodenzitometria, denzitometria)
Melanoma szűrés
Influenza elleni védőoltás
Pajzsmirigy és nyaki lágyrészek UH-vizsgálata

Jogi Információ

[ket_oszlopos_megjelenites] A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás szervezéséről és működéséről, az alkalmazottak kategóriák szerinti besorolásáról a 89/1995 (VII. 14) sz. kormányrendelet intézkedik.

Előírja, hogy a munkáltatók munkavállalóik számára kötelesek foglalkozás-egészségügyi ellátást biztosítani, a jogszabályban leírtak szerint. Tehát minden munkaviszonyban (nem alvállalkozóként) foglalkoztatott dolgozó, vagyis mindenki, aki bért (fizetést) kap az adminisztratív dolgozóktól a nehéz fizikai munkát végzőkig a rendelet hatálya alá esik, a dolgozói létszámtól függetlenül.

Az alapszolgáltatás keretében elvégzendő orvosi tevékenységeket a 27/1995. NM rendelet tartalmazza. A munkaköri alkalmassági vizsgálatokon (előzetes, időszakos, soron kívüli, záró) kívül a munkahelyi kóroki tényezők felderítése, a megbetegedések elkerülésének érdekében történő tanácsadás is a foglalkozás-egészségügyi szakorvos feladata.

A járványügyi érdekből kiemelt munkakörök esetén az üzemorvos állítja ki a vizsgálati eredmények és egészségügyi nyilatkozat című dokumentumot. Az alkalmassági vizsgálatok rendjét a 33/1998. EüM rendelet szabályozza, de a munkáltató köteles írásban rögzíteni a vizsgálatok rendjét.

A munkáltató és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást végző vállalkozás közötti szerződés meglétét, annak betartását a helyi ÁNTSZ ellenőrei felügyelik, hiányosság vagy szabálytalanság esetén 50.000-500.000 forint büntetést róhatnak ki.

Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet előírása pedig a képernyő (számítógép) előtt végzett munkával foglalkozik, mely kötelező szemészeti vizsgálatot ír elő a számítógéppel dolgozó munkavállalóknak.

A foglalkozás-egészségügyi ellátást szerződés alapján az engedéllyel rendelkező alapszolgáltatókkal, lehet biztosítani. [/ket_oszlopos_megjelenites]

[oldal_separator]

Foglalkozás-egészségügyi (üzemorvosi) vizsgálat

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés legfontosabb előfeltétele, hogy a dolgozó embert a munkahelyén ne érjék olyan terhelő hatások (ezek a munkavégzésből és a munkakörnyezetből egyaránt eredhetnek), amelyek szervezete számára az optimálistól tartósan eltérő igénybevételt jelentenek, vagyis egészségét károsíthatják. Ennek megállapítása elsősorban a foglalkozás-egészségügy üzemorvos feladata és a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálat során történik.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat célja:

• megállapítani (mérni) a munkavállaló munkaköri alkalmasságát, tudja-e teljesíteni feladatait önmaga és mások veszélyeztetése nélkül,
• elősegíteni a munka adaptálását a munkát végző egyénhez,
• segíteni az egyént egészségének fenntartásában vagy javításában, illetve a munkahelyi egészségkárosodások megelőzése.

Mit tartalmaz a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat?

A foglalkozás-egészségügy alapszolgálat tevékenysége a munkáltató által üzemeltetett munkahely tartalmi és helyi ismeretében az ott dolgozók A-B-C-D foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolásával indul. Ezt követi a munkavállalók munka-alkalmassági vizsgálata, melynek célja annak eldöntése, hogy az illető alkalmas-e az adott munkakör betöltésére, ill. folytatására.

A munka-alkalmassági vizsgálat a 33/1998 (VI. 24.) Rendelet előírásának megfelelően:
• teljes körű kikérdezés (anamnézis felvétele),
• fizikális vizsgálat,
• szemészet (látásélesség, színlátás),
• hallás és idegrendszeri vizsgálat (szűrő audiométer használatával),
• a foglalkozás függvényében rutin laboratóriumi (vérkép és vizelet) meghatározások,
• szükség esetén EKG vizsgálat.
Az egészségügyi kiskönyvhöz kötött munkakörökben a vizsgálatra megjelenők számára kötelező az 1 évnél nem idősebb tüdőszűrő lelet bemutatása.

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot végző szolgáltató évente legalább egyszer munkahelyi helyszíni kiszállással szemlét tart (foglalkozás-egészségügyi bejárás) és erről a Rendeletnek megfelelően jegyzőkönyvet készít.
Gondoskodik a fentiek dokumentálásáról, az egészségügyi események az ÁNTSZ felé való jelentéséről. A vizsgálatok dokumentációját (törzslap) a szolgáltató őrzi az egészségügyi dokumentumok titoktartási szabályai szerint. Az alkalmassági vizsgálat eredményéről a munkaadó elsőfokú alkalmassági véleményt kap az előírt formanyomtatványon.

[oldal_separator]

Nyugalmi EKG

A szív elektromos tevékenységét papírszalagra rajzolt görbék formájában jeleníti meg. Vizsgálható vele a percenkénti szívverések száma, azok szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, ritmuszavarok, ingervezetési zavarok, a szívizomzat oxigénhiánya, károsodása. Számos egyéb kórállapot mellett információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is. Noha különösebb előkészületre nincs szükség, közvetlenül a vizsgálat elvégzése előtti fizikai terhelés (pl. felmenetel a lépcsőn) megváltoztathatja a görbét. Pár perc pihenés után azonban a szív ismét nyugalmi állapotába kerül.

[oldal_separator]

Terheléses EKG

A vizsgálattal az értékelhető, hogy milyen hatással van a szívre a fizikai terhelés, illetve azzal együtt a szervezet megnövekedő oxigénigénye. Meghatározható a vizsgálattal a mellkasi fájdalom oka, a szív terhelhetősége, hogy milyen ritmuszavarok lépnek fel terhelés hatására, továbbá, hogy az adott egészségi állapotban milyen fizikai terhelést lehet megkezdeni, vagy folytatni. A vizsgálat közben EKG készül, pulzusszámot és vérnyomást mérnek.
A páciensnek szobakerékpárt kell hajtania, miközben az EKG-készülék papírszalagra rögzíti a szívből érkező elektromos jeleket. A vizsgálat után a beteget 10 percig vagy addig tartják megfigyelés alatt, míg pulzusszáma normalizálódik.

[oldal_separator]

Hasi és kismedencei ultrahang vizsgálat

Az ultrahangvizsgálat a beteg számára sem sugár-, sem egyéb terheléssel nem jár. A vizsgálattal áttekintik a máj, az epeutak, epehólyag, a hasnyálmirigy, a gyomor- illetve bélrendszer (gyulladások, daganatok), lép, vesék, mellékvesék, húgyhólyag, méh és petefészek, valamint a prosztata szerkezetét és elváltozásait. A vizsgálat során a leírt szervek gyulladását, kövességét, jó- és rosszindulatú elváltozásait tudjuk diagnosztizálni. A vizsgálatok különösen javasoltak gyomor- és bélpanaszok tisztázására, daganatos betegségek szűrésére. Ahhoz, hogy a vizsgálat teljes értékű legyen, éhgyomorral és teli húgyhólyaggal szükséges érkeznie.

[oldal_separator]

Mellkas kétirányú röntgenfelvétele

A mellkas-felvétel olyan röntgenfelvétel, melyen a mellkasi szervek – elsősorban a tüdők, a szív, a nagyerek, a bordák és a rekeszizom – árnyéka és e szervek bizonyos eltérései ábrázolódnak. Így például a tüdőgyulladás, tüdődaganatok, TBC, tüdőtágulat, mellkasi folyadékgyülem, szívbetegség következtében kialakuló kisvérköri pangás, légmell, stb.
A páciensnek félmeztelenre vetkőzve kell beállnia a röntgenkészülékbe, a mellkasát a filmet tartó ernyőnek nyomva. Az asszisztens megkéri, hogy vegyen nagy levegőt, tartsa vissza a lélegzetét, és ne mozogjon. Ekkor készíti el a röntgenfelvételt.

[oldal_separator]

Szívultrahang vizsgálat (echocardiográfia)

Az echocardiográfia az a szív ultrahang vizsgálati módszer, amely a szívstruktúrák és funkció objektív értékelésére a legalkalmasabb. Ezzel a vizsgálattal tudjuk elkülöníteni a szisztolés és diasztolés szívelégtelenséget. Az ún. Doppler-echocardiográfia során a teljes hemodinamikai megítélés lehetõsége adott: a billentyű-elégtelenségek, a szűkületek, a nyomás és a perctérfogat értékek mérése.

[oldal_separator]

Nőgyógyászati szűrővizsgálat

A nőgyógyászati szűrővizsgálat nemcsak a női nemi szervek fizikális vizsgálatát jelenti! Alkalmával mód nyílik más betegségek – például húgyúti fertőzés, elhízás, alultápláltság, pajzsmirigy-működési zavarok, valamint a hasi és kismedencei daganatok szűrésére, az emlők tapintásos és a méhnyak citológiai (kenet) vizsgálatára is. Évente egyszer minden nőnek okvetlen javasolt!

[oldal_separator]

Mammográfia

A hagyományos röntgenfelvételektől eltérő fizikai paraméterekkel és fotótechnikával készül az emlő röntgenfelvétele, a mammográfia. Emiatt alkalmas arra, hogy a lágyrészek finom szerkezeti eltéréseit kimutassa. A vizsgálat során az emlőt rá kell helyezni egy röntgenlemezre. A felvétel nagyon kisméretű rákokat is kimutathat, gyakran még mielőtt, a nő vagy orvosa, a csomót vagy daganatot képes lenne tapintani.

[oldal_separator]

Urológiai vizsgálat

A férfi külső nemi szerv fizikális vizsgálatából, a vesék fizikális vizsgálatából és a prosztata végbélen keresztüli vizsgálatából áll. A végbél elülső fala határos a prosztatával, ezért annak állománya tapintással ezen a területen jól vizsgálható. Ez utóbbi kissé kellemetlen, de nem fájdalmas. A vizsgálatra azért van szükség, hogy az orvos az esetleges daganatos vagy gyulladásos elváltozásokat felfedezhesse.

[oldal_separator]

PSA vizsgálat

A vizsgálat a prosztataspecifikus antigén (PSA) mennyiségét méri a vérben. A PSA elsősorban a prosztata sejtjei által termelt fehérjemolekula. Eredetileg tumormarkerként a prosztatarák szűrésére és monitorozására fejlesztették ki. Követése hasznos, de önmagában nem tökéletes eszköz. Ennek az oka, hogy a PSA-szint nemcsak prosztatarák esetén, hanem prostatitis (posztatagyulladás) vagy jóindulatú prosztata-szövetszaporulat esetén is emelkedett lehet. A PSA szintjében elég nagy eltérés tapasztalható akkor is, ha az adott személynek nincs semmilyen prosztata-rendellenessége. A PSA-szint függ az életkortól is, (minden férfinél az életkor előrehaladtával emelkedik a PSA szintje).

[oldal_separator]

Szemészeti vizsgálat

A vizsgálat alkalmával a látásélesség, a szem elülső 1/3 részének (szemhéjak, könnyszervek, kötőhártya, szaruhártya, elülső szemcsarnok, szivárványhártya, pupilla, szemlencse) tanulmányozására, az egyes rétegek átlátszóságának/sűrűségének, vastagságának, mélységének meghatározására, az esetleges szaruhártya hámsérüléseinek kimutatására, a könnyfilm stabilitásának vizsgálatára és kiegészítő lencsékkel a csarnokzug, az üvegtest és a szemfenék vizsgálatára kerül sor. A vizsgálat során a beteg a gép (réslámpa) egyik oldalán foglal helyet, míg szemben ül a vizsgáló orvos.
A vizsgálat után néhány óráig fényérzékeny lehet a szem, különösen, ha pupillatágító cseppeket kapott. Ez befolyásolhatja a látást, a gépkocsivezetést!

[oldal_separator]

Doppleres boka-kar-index vizsgálat (BKI)

A szív- és érrendszeri kockázatbecslést javítja. Egy ritkán alkalmazott módszer, az együttes vérnyomásmérés a bokán és a karon, javíthatja a szívbetegségek, agyérkatasztrófák és más szív- és érrendszeri betegségek kockázatbecslését. A BKI-t a hagyományos rizikóbecső módszerek kiegészítője.
A nemzetközi statisztikák szerint, normál, tünetmentes társaikhoz hasonlítva, az érszűkületes betegeknek kétszer nagyobb az esélye a szívinfarktus vagy szélütés bekövetkezésére.
A végtag artériákon már tünetmentes állapotban is lehetőség van az érbetegség megállapítására, ezért a szív- és érrendszeri események megelőzésében fontos szerepet játszanak.
A diagnózis alapja az ún. boka-kar index mérés, ami egy egyszerű, fájdalommentes, beavatkozással nem járó műszeres vizsgálat. Ennek során vérnyomásmérő és ultrahangos Doppler- mérőfej (ezen keresztül hallható a vér lüktetése, ami pontosabb mérést tesz lehetővé) segítségével megmérik a vérnyomást mindkét felkaron, valamint lábakon a boka magasságában. E kapott értékeket elosztják egymással (boka/kar) és ez adja az index pontos értékét. Amennyiben az alsó végtagon mért vérnyomás alacsonyabb, az érszűkület diagnosztizálható.
A boka/kar-index normális értéke 0,9-1,1. 0,5 alatt súlyos érszűkület áll fenn.

[oldal_separator]

Csontsűrűség mérés (oszteodenzitometria, denzitometria)

A csontállomány-vesztés vagy csontritkulás korai stádiumában, amikor az komoly panaszokat még nem okoz, a betegséget a csontsűrűség mérésével lehet kimutatni, így az idejében megkezdett kezelés a súlyos panaszok kialakulásának megelőzését szolgálja.
A csont ásványianyag-tartalmát a csontsűrűség vizsgálatával, az ún. oszteodenzitometriás (ODM) készülékek segítségével mérik. Ezek a vizsgálati módszerek alacsony energiájú röntgen-sugárzáson alapulnak. Az oszteodenzitometriás készülékek alkalmasak az alkar, a gerinc, a combnyak, sőt egyes típusok a teljes test csonttömegének mérésére és számítására is. A felvétel elkészítése után komputer számolja ki a csont ásványianyag-tartalmát vagy az ásványi csontsűrűséget. Ezek az értékek függnek a nemtől és a kortól, ezért az adatokat a számítógép a benne lévő adatbázis alapján az azonos korú és nemű népesség átlagértékéhez hasonlítja és statisztikailag kiértékeli.

[oldal_separator]

Melanoma szűrés

A rosszindulatú bőrdaganatok, köztük a festéksejtekből kiinduló melanoma malignum gyakorisága fokozatosan növekszik. Többnyire a napfénynek kitett bőrterületeken keletkeznek. A melanoma könnyedén felismerhető, kiszűrhető, megelőzhető, korai felismerés esetén pedig gyógyítható. A felismerésben fontos a bőr rendszeres önvizsgálata és a bőrgyógyász szakorvos szűrővizsgálata is. Első jelek egyike, hogy a már meglevő anyajegy nagysága, alakja, színe megváltozik. Különösen a vörös, fehér vagy kék elszíneződés, és a gyulladás jelei a környező bőrön, továbbá az anyajegy felszínének, állományának, karakterének megváltozása figyelmeztető jelek.
Amennyiben az orvos gyanítja, hogy az elváltozás melanoma, akkor biopsia végzését javasolja. Helyi érzéstelenítésben történik az elváltozás eltávolítása és mikroszkóp alatt megvizsgálják. A biopsia az egyetlen módja a biztos diagnózisnak.
A kezelés függ az elváltozás kiterjedésétől, a beteg életkorától, általános állapotától és egyéb tényezőktől. A kezelés lehet sebészi, gyógyszeres és radiológiai, ill. ezek kombinációja.

[oldal_separator]

Influenza elleni védőoltás

Az influenza olyan fertőző betegség, amelyet az Orthomyxoviridae családba tartozó RNS-vírus okoz. Az influenza levegő útján/cseppfertőzéssel terjed. Az influenzavírusok 0 °C-on több mint 30 napig, emberi testhőmérsékleten kb. egy hétig és nagyon alacsony hőmérsékleteken határozatlan ideig maradnak fertőzőképesek. A vírus nagyon gyorsan mutálódik, ezért van szükség évente új védőoltás felvételére. A tünetek a megfertőződést követő 2-3. napon jelentkeznek. A fertőzés hirtelen kialakuló magas lázzal, fejfájással, izom- és végtagfájdalmakkal jár. Tipikus tünete a száraz köhögés és torokfájás. A betegség megelőzésének elsődleges eszköze a védőoltás felvétele, melyet évről évre a téli időszak előtt, novemberben tanácsos beadatni. Az influenza megelőzésére és kezelésére az antivirális szerek is alkalmasak.

[oldal_separator]

Pajzsmirigy és nyaki lágyrészek UH-vizsgálata

A vizsgálat célja a pajzsmirigy lebenyek nagyságának mérése, a mirigyállomány esetleges göbeinek felderítése. A pajzsmirigy túlműködésének vagy alulműködésének gyanúja esetén színes Doppler vizsgálattal ellenőrizzük a keringést. A mellékpajzsmirigy és a nagy nyálmirigyek közül az áll alatti- és a fültőmirigy vizsgálata történik.
Nyálkövesség, gyulladás, jó-, illetve rosszindulatú daganatok ismerhetők fel ezzel a módszerrel. Minden esetben valamennyi nyaki nyirokcsomó-terület részletes áttekintése megtörténik, az esetleges kóros nyirokmirigy felkutatása érdekében.